Különben miért mondanák, hogy oldalában a késsel szaladgál a sült malac, meg hogy a szánkba sült galamb repül?
S ha a tyúk lágytojást is tojik ott, ahol hurkából fonják a harang kötelét, a leglátványosabb tájelem mégiscsak a kolbászból készített kerítés.
Ahol kolbászból fonják a kerítést
Van egy tájegység hazánkban, amire lakosai méltán annyira büszkék, hogy titokban még a fent lefestett mesebeli tájnál, a kolbászból font kerítéses Eldorádónál is szebbnek tartják.
Tápiómente ez a csodálatos hely, ahol a Tóalmási húsnagykereskedés üzeme működik. Olyan, mint a mesékben, mert mindent tud, amit máshol már rég elfelejtettek, és most hiába is sóvárognak utána. Legféltettebb kincse azonban a roppanós, tüzes magyar házikolbász, amit a Tóalmási húsok mestere, Kurunczi János hagyományos kőfüstölőjében dolgoz meg feledhetetlenül finomra.
Terülj, terülj, asztalkám!
Ha Tápiómentére látogat valaki, nem hagyhatja ki a tóalmási kóstolót. A Tóalmási húsüzem mintaboltjában rögtön asztalhoz ülhet, és csak egy mondatot kell mondania, mint az egyszeri embernek, aki terülj-abroszt kapott Szent Pétertől a mesében.
„Terülj abroszkám!” Ha a kedves vendég így kiált fel a piros kockás, fehér abrosz mellett, máris hordani kezdik elé a legfinomabb kolbászokat, szalonnákat, füstölt húsokat. Ilyent bizony nem talál sehol máshol, mert Tápiómentén talán minden más vidéknél jobban tudják, mi a minőség titka: a hagyományos értékek megőrzése.
Ez pedig a magyar gasztronómiára a leginkább igaz, mert ha van az életben olyan dolog, amin nem érdemes változtatni, mert úgy jó, ahogyan van, mert klasszikusan és egyszerűen finom, hát akkor ez az. Úgyhogy mindezeket a tápiómenti titkos kincseket – és még ennél is többet – teljesen hagyományos eljárásokkal, minden fölösleges mesterkéltség nélkül, a mesterség régi szabályai szerint készítik itt.
Mesés ízek ezek, és mindez nem mese.
Hagyományos és különleges kolbászok Tóalmáson!
Vissza a hírekhez